A Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSz) Rendészettudományi Osztálya és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Doktorandusz Önkormányzata szervezésében rendezték meg a VIII. Rendészettudományi Doktoranduszok Nemzetközi Tudományos Konferenciáját április 30-án, az NKE Oktatási Központjában. Az eseményen kutatók és szakemberek vitatták meg, hogy miként alakítja át a digitalizáció a bűnüldözést és a nemzetbiztonságot.
Csete Dániel r. főhadnagy, a DOSz Rendészettudományi Osztály elnökének köszöntője után, az első plenáris előadást Tóth Tamás nb. alezredes tartotta, aki az infokommunikációs technológiák (IKT) aktuális trendjeit és azok biztonsági vonatkozásait elemezte, különös tekintettel a terrorizmusra és a szervezett bűnözésre. „Az információgyűjtést minden esetben alapjogkorlátozási eszközként kell kezelni” – emelte ki a szakértő, aki rámutatott az internet- és okoseszköz-használat drasztikus növekedésére, valamint arra, hogy a kommunikációs alkalmazások globális térnyerése új kihívásokat jelent a hatóságok számára. Az okosvárosok és a jövő hírközlési rendszerei kapcsán hangsúlyozta a lefedettség és az adatkezelés kérdéseit, kiemelve a határokon átnyúló adatforgalom eseteit. „Felmerül a kérdés, hogy a nemzetközi adatáramlás felett milyen jogrend alapján gyakorolható kontroll” – hívta fel a figyelmet Tóth Tamás, majd kitért a szabályozási környezetre is, felidézve a 2014–2016-os európai terrortámadások hatására született jogalkotási válaszokat, valamint az együttműködési kötelezettségek erősödését a szolgáltatók részéről.
A konferencia másik kiemelt előadója Petrétei Dávid igazságügyi ujjnyomat szakértő volt, aki a mesterséges intelligencia (MI) kriminalisztikai alkalmazásairól beszélt. Előadásában hangsúlyozta, hogy az MI elsősorban mintafelismerésben és nagy adathalmazok elemzésében jelent áttörést, majd részletesen bemutatta a mesterséges intelligencia alkalmazását képelemzésben, nyomrögzítésben és valószínűségi hálók használatában. Ugyanakkor felhívta a figyelmet a lehetséges visszásságokra is: „Ha rosszak a bemeneti adatok, a kimenet is rossz lesz” – figyelmeztetett a technológia korlátaira és hibalehetőségeire, kiemelve, hogy a képi bizonyítékok feldolgozásánál fokozott óvatosság szükséges az optimalizálásból fakadó torzítások miatt.
A konferencia az előadások után több szekcióban folytatódott. Az első szekcióban a nemzetközi biztonság különböző aspektusait vizsgálták, beleértve a fogvatartási intézmények működését és a fogvatartottak életkörülményeit, valamint az Európai Unió határvédelmi kihívásait és azok térbeli hatásait. Emellett kitértek a klímaváltozás és a konfliktusok közötti összefüggésekre is, egyebek mellett az afrikai térségében. A második panel a kiberbiztonság és közigazgatás kérdéseivel foglalkozott, ahol szóba kerültek a vagyon elleni bűncselekmények és a szerfüggőség kapcsolatának problematikája, az online platformok moderációs kihívásai. A harmadik szekció a jog, társadalom és multidiszciplináris megközelítések témáját dolgozta fel. Az előadók a kompetenciamérések jogi kérdéseit tárgyalták, valamint az állampolgárság és jogállás összefüggéseit.
Szöveg: Harangozó Éva
Fotó: Szilágyi Dénes