A „Félelmetes” IV. Iván cár rémuralma
Ki volt valójában IV. Iván („Rettegett”, „Rettenetes” vagy „Félelmetes”) és miért játszik meghatározó szerepet Oroszország történelmében? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphattak azok, akik részt vettek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kara Terrorelhárítási Tanszéke, valamint a Magyar Hadtudományi Társaság Hírszerzéstörténeti Szakosztálya által szervezett Terrorizmus és történelem előadássorozat 2026. május 28-i eseményén.
Szvák Gyula előadásából megtudhattuk, hogy a magyar történetírás különböző korszakokban miként fordította az első orosz cár jelzőjét – „Rettenetesnek”, „Rettegettnek” vagy „Félelmetesnek” –, és miért tartja a legutóbbit a legtalálóbbnak.
Az előadás bemutatta, miként vált a palotában élő, mégis nyomorúságos körülmények között felnővő gyermekből könyörtelen, autokrata uralkodó, aki már 13 évesen elrendelte Andrej Sujszkij herceg kivégzését. Szó esett arról is, hogy szeretett felesége, Anasztázia 1560-ban bekövetkezett halála hogyan járult hozzá paranoiája kialakulásához.
Részletesen tárgyalta az orosz történelem első politikai rendőrségének létrejöttét és működését, valamint az 1565–1572 közötti időszak kegyetlen eseményeit. Az előadás kitért az 1570-es novgorodi mészárlásra, valamint arra is, hogy IV. Iván miért vett részt személyesen kínzásokban, és mi vezetett ahhoz, hogy 1581-ben saját fiát is megölje.
Szvák Gyula értékelése szerint IV. Iván uralkodásának legfontosabb eredménye a központosított monarchia kiépítése volt, ugyanakkor hosszú és kegyetlenségekkel terhelt uralma végül az ország anarchiába süllyedéséhez vezetett.
A Magyar Hadtudományi Társaság Hírszerzéstörténeti Szakosztálya és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Terrorelhárítási Tanszéke a jövőben is tervezi hasonló rendezvények szervezését, amelyre szeretettel várjuk az érdeklődőket.
Szöveg és fotó: Taller János