Július 6. és 10. között lezajlott Bukarestben a SPARKUP – CBRNE Guardians Multidisciplinary Training Programme for Tomorrow’s Crisis Responders nemzetközi képzés első része.
A program célja, hogy a résztvevő hallgatók és fiatal kutatók átfogó ismereteket szerezzenek a CBRNE (Chemical, Biological, Radiological, Nuclear and Explosives) területéhez kapcsolódó legfontosabb tudományos, kutatás-fejlesztési és gyakorlati kérdésekről. Az első öt oktatási nap során lehetőségünk volt betekinteni több romániai kutatóintézet és felsőoktatási intézmény munkájába, miközben nemzetközi szakemberek előadásain keresztül ismerkedtünk meg a legújabb kutatási eredményekkel és technológiákkal.
A képzés első két napját a National Institute for Research & Development in Chemistry and Petrochemistry (ICECHIM) kutatóintézetben töltöttük. A hivatalos megnyitót követően megismerkedtünk a program felépítésével, valamint a CBRNE-rendszer alapjaival. Az előadások során részletes áttekintést kaptunk a különböző vegyi veszélyforrások tulajdonságairól, osztályozásáról és azok egészségügyi hatásairól. Emellett betekintést nyerhettünk a ROHEALTH csoport munkájába, amely meghatározó szerepet tölt be az európai egészségügyi és biztonságtechnikai kutatás-fejlesztési projektekben. Különösen érdekesnek találtuk azokat az előadásokat, amelyek a drónok, a mobil robotikai rendszerek és a korszerű érzékelési technológiák CBRNE-környezetben történő alkalmazását mutatták be. A laboratóriumi látogatás során testközelből is megismerhettük az intézet kutatási infrastruktúráját és az ott folyó fejlesztéseket. A második nap folyamán tovább mélyítettük ismereteinket a modern kémiai detektálási technológiák területén. Számos előadás foglalkozott a molekulárisan lenyomatolt polimerek (Molecularly Imprinted Polymers – MIP) alkalmazásával, amelyek napjaink egyik legígéretesebb megoldását jelentik robbanóanyagok – különösen a TNT – gyors és szelektív kimutatásában. Emellett megismerkedtünk olyan kutatási módszerekkel is, mint a molekuladinamika, a kvantummechanikai modellezés, valamint a korszerű elektrokémiai érzékelők fejlesztése. Különösen inspiráló volt látni, hogy a laboratóriumi kutatások miként válhatnak a jövő biztonságtechnikai és katasztrófavédelmi megoldásainak alapjává.
A hét közepén az I. Ferdinánd Katonai Műszaki Akadémiára látogattunk, ahol a robbanóanyagokkal kapcsolatos elméleti képzés vette kezdetét. Az előadások során részletesen megismertük az energetikai anyagok csoportosítását, a robbanások fizikai és kémiai hátterét, valamint az égés és detonáció közötti alapvető különbségeket. Az intézmény bemutatása során betekintést kaptunk a katonai felsőoktatás rendszerébe, a kutatási projektekbe és a doktori képzések működésébe, amely átfogó képet adott a védelmi célú kutatás-fejlesztés jelenlegi irányairól. A negyedik napon a Clinceni gyakorlótéren folytatódott a képzés, ahol a hangsúly már a gyakorlati alkalmazásokra helyeződött, emellett áttekintettük a különböző robbanóanyag-típusokat, a lőporok összetételét, a hajtóanyagok működését és a ballisztika alapjait is, valamint részletes ismertetést kaptunk az improvizált robbanószerkezetek felismeréséről és semlegesítésének alapelveiről. Megismerkedtünk a helyszíni kockázatértékelés folyamatával, a biztonságos munkavégzés szabályaival, valamint különböző robbanóanyagokkal, gyújtószerkezetekkel és katonai eszközökkel.
Az első oktatási hét zárásaként a National Institute for Laser, Plasma and Radiation Physics (INFLPR) intézetben folytattuk a programot. Az előadások a nukleáris és sugárvédelmi alkalmazásokra, valamint a telemedicina szerepére fókuszáltak, különös tekintettel a katasztrófavédelmi beavatkozások támogatására. Megismerkedtünk a hordozható egészségügyi diagnosztikai rendszerekkel, a kognitív állapotfelmérő eszközökkel és azokkal a technológiákkal, amelyek a világűrkutatás eredményeit hasznosítják a földi egészségügyi ellátás és a veszélyhelyzeti beavatkozások során. A laboratóriumi látogatás során ismét lehetőségünk volt első kézből megismerni egy kiemelkedő kutatóintézet munkáját és az ott alkalmazott korszerű technológiákat.
Az első hét során nemcsak új szakmai ismeretekkel gazdagodtunk, hanem betekintést nyerhettünk a nemzetközi kutatási együttműködések működésébe, valamint számos olyan gyakorlati megoldással is megismerkedtünk, amelyek a jövő válságkezelési és katasztrófavédelmi feladataiban kiemelt jelentőséggel bírnak. A program kiváló lehetőséget biztosított arra, hogy az elméleti tudást gyakorlati tapasztalatokkal egészítsük ki, miközben nemzetközi környezetben dolgozhattunk együtt különböző országokból érkező hallgatókkal és kutatókkal. Meggyőződésünk, hogy a megszerzett ismeretek és tapasztalatok hosszú távon is meghatározó szerepet játszanak majd szakmai fejlődésünkben.
Szöveg: Tamásy Bulcsú, Deme Dominik, Tóth Marcell, Karsai Szabolcs, Takács Áron, Herczeg Zsombor
Fotó: Rucsandra Dumitrescu