A Katasztrófák Csökkentésének Világnapja alkalmából szervezett nemzetközi tudományos konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Rendészettudományi Kar (RTK) Katasztrófavédelmi Intézete (KVI) több társadalmi és tudományos szervezettel együttműködve a Magyar Tudomány Ünnepe eseménysorozatában, november 6-án, a Ludovika Főépület Széchenyi Dísztermében.
Az ENSZ a nyolcvanas években azért vezette be a Katasztrófák Csökkentésének Világnapját, hogy felhívja a figyelmet a megelőzés fontosságára – emelte ki a résztvevőket levezető elnökként elsőként köszöntő Muhoray Árpád ny. pv. vezérőrnagy, a KVI címzetes egyetemi tanára. Mint elmondta, a világnap idei mottója: „A környezeti kockázatok kezelése az ellenállóbb és fenntarthatóbb világ érdekében”.
A tudomány nem létezik a művelői és a támogatói nélkül – hangsúlyozta köszöntőjében Varga Ferenc tű. dandártábornok, a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója. Elmondta, hogy immár 14. alkalommal szervezték meg a katasztrófavédelem legnagyobb tudományos rendezvényét, ám idén először a Ludovika Főépület Dísztermében és az egyetem új képzési központjában. A szakma és a tudomány kölcsönösen formálja egymást: a napi működés kutatási célokat és adatokat ad, a tudomány pedig hasznosítható eredményeket.
A teremben ülők minden nap azon dolgoznak, hogy az ország felkészülten álljon az egyre gyakoribb válságok előtt – mondta el köszöntőjében Kádár Pál ddtb., a Védelmi Igazgatási Hivatal főigazgatója. Gróf Széchenyi Istvánt idézve – „A tudományos emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma” – tapasztalatcserére és a védelmet szolgáló hálózat erősítésére buzdított.
Kovács Gábor r. vezérőrnagy, az RTK dékánja, a Magyar Rendészettudományi Társaság főtitkára szerint szakemberek nélkül még a legkorszerűbb technika sem működik. A biztonság környezete folyamatosan változik, ezért a felkészülés és a társadalmi ellenállóképesség erősítése kiemelt feladat. A mesterséges intelligencia új lehetőségeket kínál, ám ehhez a kutatás, az oktatás és a gyakorlat összekapcsolása kell.
Padányi József ny. vezérőrnagy, a Magyar Hadtudományi Társaság elnöke köszöntőjében három jelentős személyiséget emelt ki: Gróf Széchenyi Istvánt, aki 1825-ben birtokai jövedelmének felét egy tudós társaság alapítására ajánlotta fel, Gróf Széchenyi Ödönt, a magyar és a török tűzoltók ikonikus alakját, valamint Pataki Ivánt, a katasztrófák elleni védekezés elméleti szakemberét. Endrődi István ny. tű. ezredes, a Magyar Polgárivédelmi Szövetség elnöke Pataki Ivánt a szövetség és a tudományos szemle alapítójaként méltatta. Hozzátette, a szövetség elődjét 1937-ben alapították, a mai szervezet 35 éves.
A tudomány akkor él, ha szolgál – hangsúlyozta Bognár Balázs tű. dandártábornok, a Katasztrófavédelmi Tudományos Tanács elnöke, aki Radnóti Miklós Sem emlék, sem varázslat című versének soraival köszöntötte a konferenciát. Szerinte soha nem volt még ekkora szükség a tudástranszferre, arra, hogy a tudományos eredmények beépüljenek a mindennapokba.
Ambrusz József tű. ezredes, a KVI intézetvezetője értékteremtő folyamatnak nevezte az évről évre megszervezett konferenciát, amely a hagyományteremtés fontosságára is emlékeztet. Köszönetet mondott a védnököknek, a szervezőknek és a támogatóknak, emellett hangsúlyozta, hogy az új képzőközpont a legmodernebb rendészeti kutatások előtt nyit kaput.
A konferencia plenáris előadásainak sorát Kádár Pál nyitotta. Szerinte a sikeres válságkezeléshez a felkészülés és tervezés, a gyors döntéshozatal, a hiteles, egycsatornás lakossági tájékoztatás, a rugalmasság és az utólagos értékelés szükséges. A központi szintű válságkezelés új fóruma a Védelmi Kabinet, amely kormánydöntést is hozhat. A döntéselőkészítést és a koordinációt pedig a Védelmi Igazgatási Hivatal végzi.
Bognár Balázs előadásában kiemelte: a rendkívüli események nem lineárisan, hanem egymásra rakódva érkeznek, ezért a gyors beavatkozás mellett a megelőzés, a tervezés és az alkalmazkodás a kulcs. A kihívások fő forrása szerinte az éghajlatváltozás. Terület- és kockázatalapú modellekre, a kritikus infrastruktúrák és a kibertér védelmére, multiszektoriális együttműködésre van szükség. Mint elmondta, a reziliencia nem egy-egy szervezet, hanem az egész társadalom jellemzője.
Bíró Tibor egyetemi tanár, az NKE Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője előadásában arra figyelmeztetett, hogy a szárazabb időszakban sem szabad megfeledkezni az árvízi kockázatokról. Magyarország a Duna-medence kiegyenlítő tározója, a töltések viszont nem emelhetők a végtelenségig. Nagyvízi mederkezelésre, az árterek területhasználatának átalakítására és differenciált védelemre van szükség, a korai riasztást pedig a távérzékelés és a mesterséges intelligencia is segítheti.
Tom Beer, a Ludovika Fellowship Program vendégprofesszora az erdőtüzek növekvő veszélyére hívta fel a figyelmet. Bár térségünkben a tüzek az amerikai, kanadai vagy ausztrál tüzekhez képest még kontrollálhatók, a klímaváltozás miatt várhatóan erősebbek és extrémebbek lesznek, ahogy ezt Dél-Európa és a Balkán már most is tapasztalja.
A nemzetközi konferencia a plenáris előadásokat követően hat szekcióban több mint hatvan szakmai előadással folytatta munkáját, aminek célja volt megemlékezni a Katasztrófák Csökkentésének Világnapjáról, felidézni a különböző hatásokból adódó veszélyhelyzetek környezeti károsító hatásait, következményeik felszámolását, áttekinteni a védekezés eredményességét javító eljárásrendeket, szervezési kérdéseket. A konferencia helyszínét a Katasztrófavédelem Központi Múzeuma időszaki kiállításának tablói díszítették.
Szöveg: Sarnyai Tibor
Fotó: Szilágyi Dénes