Rendészettudományi Doktori Iskola

Doktori Iskola vezető:

Dr. Kerezsi Klára
az MTA doktora
egyetemi tanár

Doktori Iskola helyettes vezető:

Dr. Haller József
az MTA doktora
egyetemi tanár

Tudományos titkár:

Dr. Kovács István r. őrnagy

Titkárság:

Budapest VIII., Üllői út 82.
Oktatási Központ III. emelet 350.

Kotroczó Dóra
tanulmányi előadó (hallgatói ügyek vonatkozásában):

Telefon: +36-1-432-9000/19-143
Mellék: 19-143
E-mail: kotroczo.dora@uni-nke.hu

Pocsuvalszki Alíz
tanulmányi előadó (oktatói ügyek vonatkozásában)

Telefon: +36-1/432-9000/19-308
Mellék: 19-308
E-mail: pocsuvalszki.aliz@uni-nke.hu

A Doktori Iskola története:

A Rendészettudományi Doktori Iskola 2015-ben került megalakításra, 2016. évtől kezdődően pedig szervezett idejű képzések meghirdetésével kezdte meg működését. Vezetője kezdetektől fogva Dr. Kerezsi Klára egyetemi tanár, az MTA doktora. A Magyar Akkreditációs Bizottság a Rendészettudományi Doktori Iskolát a 2018/1/V/1/2/1179 számú határozatával akkreditálta.

Az NKE Rendészettudományi Karán folyó doktori képzés a többciklusú, lineáris képzési rendszer legmagasabb szintje. A képzés célja a társadalomtudományok tudományterületén belül, a rendészettudományok valamennyi részterületét és interdiszciplináris vonatkozásait érintő kérdések kutatása, valamint a rendészettudományok tudományág kutatási területein tudományos kutatást végző doktoranduszok felkészítése a tudományos fokozat (PhD) megszerzésére.

A Rendészettudományi Doktori Iskolában (RDI) meginduló doktori képzés ezért kutatás alapú ismeretekre épül, és célja, hogy segítse a tudás-alapú rendészeti kultúra elterjesztését. A rendészettudományok a rendészeti tevékenység tanulmányozását jelentik, és nem annak gyakorlását. Napjaikban a rendészettudomány ismeretrendszerének reflektálnia kell a globális hálózati társadalomra, a társadalom széttöredezettségére és a hétköznapi multikulturalizmus megjelenésére - hogy csak néhányat említsünk a megoldandó feladatok közül. Az elmúlt húsz évben a börtönrendszer, a határrendészet, a bűnmegelőzési programok, a terrorizmus elleni eszközök és a magánbiztonság jelentősen kiterjeszkedtek Európában (is). Egyre határozottabb paradigmaváltás látható abban, ahogy az állam legitim erőszak-alkalmazási hatalma megnyilvánul. Egyre bizonytalanabb a határa a kriminális cselekmény (amellyel a büntető igazságszolgáltatás foglalkozik) és a „biztonságra veszélyes” magatartásformák közötti megkülönböztetésnek (ez utóbbi viselkedéseket korábban a szociális intézmények és a szociálpolitika kezelték). Nem kétséges tehát, hogy csak elméletileg is felkészült szakemberek tudnak megfelelni azoknak az elvárásoknak, amelyeket a szolgálni kívánt társadalom megfogalmaz velük szemben (lásd: globalizáció, multikulturalizmus, határokon átlépő rendészeti tevékenység, stb.). A modern, ismeret‐alapú társadalomban a gyakorlati készségeket tudományos ismeretekre és tudományos kutatási eredményekre lehet alapozni. A sikeres rendészet tehát a tudományos innováción nyugszik.

Mindez a Rendészettudományi Doktori Iskola képzési céljait is befolyásolja: az egyetemi oktatói és tudományos kutatói utánpótlás biztosítása mellett olyan, magasan képzett szakmai kiválóságokat is ki kell tudnia bocsátania, akik az átlagosan felkészült szakemberek ismeretszintje feletti problémaérzékenységet, az új társadalmi jelenségekre és veszélyhelyzetekre nyitott szemléletet és elemző készségeket is elsajátítanak. A Doktori Iskola képzési rendszere három pillérre épül: (a) tantárgyi követelmények teljesítésére; (b) a doktori kutatási program megvalósítására, és (c) az oktatói és kutatói szakmai készségfejlesztésre. Az RDI képzési szerkezetének kialakítása során azt tartottuk szem előtt, hogy a tervezett kutatási területek, a meghirdetett tantárgyak és témák – a tudományterület interdiszciplináris jellegének megfelelően – a rendészettudományok valamennyi területét diszciplináris mértékben lefedjék, és illeszkedjenek a Rendészettudományi Kar (RTK) kutatási stratégiájához.

A rendészeti tevékenység tudományos alapját a műszaki tudományoktól a természettudományi, a magatartástudományi és a pszicho-fiziológiai, kognitív pszichológiai, andragógiai összetevőkön át a társadalmi és jogi vonatkozásig sokféle szinten zajló kutatások biztosítják – amelynek az egyetemen különös ízt ad, hogy a közigazgatási, a hadtudományi, és a nemzetközi képzéssel, illetve a társtudományi doktori iskolákkal is igen szoros, komplementer lehet az együttműködés. A multidiszciplináris rendészettudomány mára transzdiszciplináris (integrációs) tudománnyá vált, amely lehetővé teszi akár egy problémahelyzet rendészettudományi modellezését is. A Rendészettudományi Doktori Iskola egyedülálló helyet foglal el a tudományosan sokoldalú rendészettudományi kutatás és fejlesztés területén. Szakmai felelősséget visel a rendészetről való gondolkodás tudományos színvonalának biztosításáért, és az olyan „felfedező jellegű” vizsgálatok lefolytatásáért, amelyek tudományos bázisát adják a rendészettudományi oktatás és a rendészeti szervek jogállamilag elkötelezett működésének.

Az RDI Képzési Terve az NKE Rendészettudományi Karán működő rendészeti vezető mesterszakra épül, amely magába foglalja a rendészettudományi doktori képzés alapjául szolgáló biztonságpolitikai, rendészeti igazgatási, nemzetközi rendészeti együttműködési, rendészeti technikai, nemzetközi összehasonlító rendészeti és kriminalisztikai, integrált társadalomtudományi, szervezéselméleti, pszichológiai, statisztikai, tudományos kutatás-módszertani, valamint a kifejezetten rendészettudományi képzést. A doktori képzés épít a nemzetbiztonsági; a védelmi igazgatási, valamint a kriminalisztikai mesterképzési szakokra is.

Az RDI az alábbi területeken készíti fel a doktori hallgatókat a tudományos fokozat megszerzésére: „Általános rendészetelmélet, rendészettörténet, nemzetbiztonság, és rendészet.”, „Szakrendészet, a rendészet európai uniós és nemzetközi vonatkozásai.”, „A rendészet jogi, kriminológiai, kriminalisztikai és társadalomtudományi aspektusai.”

  1. Általános rendészetelmélet, rendészettörténet, nemzetbiztonság és rendészet (kutatási területvezető: Dr. Pap András László, egyetemi tanár)
  2. Szakrendészetek, a rendészet európai uniós és nemzetközi vonatkozásai (kutatási területvezető: Dr. Sallai János r. ezredes, egyetemi tanár)
  3. A rendészet jogi, kriminológiai, kriminalisztikai és társadalomtudományi aspektusa (kutatási területvezető: Dr. Blaskó Béla ny. r. vezérőrnagy, egyetemi tanár)

Az RDI folyó képzés struktúrája a fentiekkel összefüggésben az alábbi rendszer szerint került kialakításra:

a doktori képzés szervezett formái:

aa) szervezett teljes idejű (nappali munkarendű, ösztöndíjas vagy önköltséges) – teljes idejű képzésnek minősül az olyan képzés is, melynek keretében a pályázó az Egyetemmel együttműködési megállapodást kötött intézményben, illetve kutatóhelyen áll foglalkoztatási jogviszonyban, és kutatómunkáját ennek keretében folytatott kutatási, alkotási tevékenység keretében végzi;

ab) szervezett részidős (levelező munkarendű, önköltséges);

ac) egyéni képzés (önköltséges);

b) megengedett, nem szervezett képzési forma az egyéni felkészülés.

A doktori képzési ciklus 4 éves, amelynek első két évében (képzési és kutatási szakasz) a hallgatók a kötelező tantárgyakat teljesítik, és elkezdik a doktori kutatásra való felkészülést, majd a komplex vizsga sikeres abszolválása után a következő két évben, a kutatási és disszertációs szakaszban doktori értekezésüket készítik el. A képzés nyelve magyar és angol.

A szervezett doktori képzésben az abszolutórium megszerzéséhez a nyolcadik félév végéig legalább 240 kredit megszerzése kötelező az alábbiak szerint: tanulmányi kötelezettség teljesítése: legalább 60 kredit; tudományos kutatómunka teljesítése: legalább 160 kredit; tanóratartás (oktatás) teljesítése: legfeljebb 20 kredit. A képzés nyolc félévében félévenként átlagosan 30 (legalább 25) kredit megszerzése kötelező. Az egyéni képzésben résztvevő doktori hallgatók saját képzési tervük szerint teljesítik a minimum 240 kreditértéket.

A doktori fokozat megszerzésének feltétele az Egyetemi Doktori és Habilitációs Szabályzatban foglaltak teljesítése: az abszolutórium megléte, két idegennyelv ismeretének igazolása, a négyéves tevékenységről végzett kutatási jelentés Doktori iskola Titkárságára való leadása, valamint a Rendészettudományi Doktori Iskola Képzési Tervében meghatározottak szerint 20 publikációs pont (MTA IX. osztálya bármely bizottsága által meghatározott hazai és külföldi minősített folyóiratokban) igazolása, a doktori értekezés elkészítése és annak eredményes megvédése.

A Rendészettudományi Doktori Iskolában nagy hangsúlyt fektettünk arra is, hogy képzésünk minőségbiztosítási feltételrendszerét is kidolgozzuk, amely a hallgatók értékelésén túl az oktatói minőség biztosítására is ügyel. Az RDI mind a témavezetők és oktatók, mind a doktoranduszhallgatók tevékenységével kapcsolatosan érvényesíti és monitorozza a meghatározott minőségmutatók érvényesülését.

A Rendészettudományi Doktori Iskola megalapítása a mintegy 30 ezer fő felsőfokú végzettséggel rendelkező aktív vagy már szolgálatot nem teljesítő, de ambiciózus rendészeti szakember számára szolgál a legmagasabb tudományos követelmények teljesíthetőségével, akik a rendészeti praxis alapos ismeretében, megfelelő tudományos irányítás mellett hozzájárulhatnak.