A Magyar Rendészettudományi Társaság (MRTT) Bűnügyi Tagozata nemrégiben a „Bűnözés és bűnüldözés a szegregátumokban” címmel tartott online Nemzetközi Szakmai konferenciát, az ország hátrányos régiói, sajátos viszonyai, problémás területei bemutatására. Ezzel, összefüggéseiben bemutatva a szegénység, a nyomor, és a hátrányos helyzet indukálta bűnözési állapotokat. A tudományos tanácskozást Vári Vince r.alezredes, a Bűnügyi Tagozat titkára moderálta. Az ünnepi köszöntőt angolul Kovács Gábor r. dandártábornok az MRTT főtitkára mondta. Elnöki megnyitójában Blaskó Béla ny. r. vezérőrnagy, az MRTT Bűnügyi Tagozat elnöke az MRTT elnökhelyettese kiemelte, hogy a szegregáció és a szegregátumok kérdései összetett kriminológiai kérdéseket vetnek fel. Ráirányítják a figyelmet a szegénység, a lakhatási viszonyok, az iskolázottság és a bűnözés szoros kapcsolatára. A többségi társadalom ugyan a gyorsabb rendészeti eszközökkel történő „tüneti” kezelést preferálná, és elvárná a hatóságok gyors és hatásos cselekvését, azonban a szegregátum lényegében „újratermeli” és fenntartja a bűnözést. Ezt hosszútávon csakis komplex szociológiai és kriminológiai programokkal lehet kezelni. A tanácskozás első, idegennyelvi paneljében egy orosz, majd egy szerb kutató hölgy tartott előadást, Acsai György nyelvtanár tolmácsolásában.
Krasnova Kristina Szentpétervárról az Orosz Állami Igazságügyi Egyetem, Észak-nyugati Részlege, Büntetőjogi Tanszékéről tartott előadást a „Hajléktalan bűnözés Oroszországban: trendek és problémák” tartalommal. Előadásában kiemelte; a hajléktalanság óriási problémát jelent az orosz nagyvárosokban. Alanyai főként börtönből szabadultak, és a megoldás túlmutat az igazságszolgálatatás lehetőségein. Őt Dragana Cvorovic követte Belgrádból a Bűnügyi és Rendészeti Tudományok Egyetem, Büntető-eljárásjogi Tanszékéről, a „Szegregátumok és bűnözés Szerbiában” című előadásával. Prezentációjában a koldulást mutatta be, annak a Szerb Köztársaságban jellemző elkövetési módját. Erre a sorsra a kiszolgáltatott helyzetben élőket kényszeríti a nagyvárosi kéregető életforma. Utánuk, a magyar nyelvű előadásokat Németh Zsolt ny. r. ezredes, Karunk Kriminológiai Tanszékéről, a „Bűnözés a szegregátumokban: kisebbségi kérdések” témájával kezdte meg, felhívva a figyelmet a nyomortelepeken élő roma lakosság és a többségi társadalom viszonyára. Ajánlásokat is megfogalmazott a rendőrség számára. Következő előadóként Sivadó Máté r. őrnagy, Karunk Kriminológiai Tanszékéről, „Új pszichoaktív szerek a hazai szegregátumokban” tartotta meg előadását. Mint kiemelte a közelmúltban végzett kutatások tapasztalatai alapján az új pszichoaktív szerek, a hagyományos kábítószerekhez képest lényegesen egészségkárosítóbb hatásúak. Tihanyi Miklós r. őrnagy, a Közbiztonsági Tanszékről, a „Bűn az élet” avagy a hajléktalan életmód kriminalizálása” témában összefoglalta az Alkotmánybíróság hajléktalansággal összefüggő döntéseit, rámutatva a kérdés rendkívül megosztó jellegére. Mátyás Szabolcs r. őrnagy, a Nyomozáselméleti Tanszékről, a „Szegregátumok és a városiasodás” előadásában az urbanizációt kisérő jelenségként ábrázolta a szegregátumok létrejöttét. A végrehajtásból érkezett előadók közül először Kis Zsolt r.alezredes, a Szolnoki Rendőrkapitányság, Bűnügyi Osztály, Felderítő alosztályvezetője a „Felderítő munka a szegregátumokban” címmel vázolta fel a Szolnoki Rendőrkapitányság bűnügyi helyzetét, az ott lévő szegregátumok sajátos viszonyait, és a bűnüldöző felderítő munka kihívásait. Záró előadásban Kovács Richárd r. főtörzsőrmester, a Dombóvári Rendőrkapitányság, vizsgálója „Empowerment a bűnözéssel szemben a szegregátumokban” bemutatójában ismertette a romák lakta falvakban végzett kutatását. Rámutatva a munkanélküliség és a helyi bűnözés nagyon komoly összefüggésére. Ezen a közmunkaprogram sem tudott tartós eredményekkel változtatni. Kiemelte, a zárt közösségekben a példamutatás, (pl. Bogdán Lászlóé Cserdiben) nagymértékben hozzájárulnak a hátrányos helyzetből való kitöréshez.
A konferenciát Kovács Gábor MRTT főtitkár zárta, megköszönve a szervezők munkáját, az előadók és a hallgatóság részvételét. Reményét fejezte ki, hogy a jövőben is sor kerül további hasonló, tartalmas tanácskozásokra az MRTT és az NKE RTK égisze alatt.
Szöveg: Vári Vince, Deák József
Kép: Vári Vince