A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából rendezték meg Az alakulóban lévő rendészettudomány fejlődése című nemzetközi tudományos konferenciát a Ludovika Főépület Zrínyi termében.
Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, a Belügyminisztérium oktatási főszemlélője a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából Az alakulóban lévő rendészettudomány fejlődése című nemzetközi tudományos konferencián elhangzott bevezető gondolataiban a rendészet, rendvédelem fogalmi meghatározásáról beszélt, Arisztotelészt idézve hozzátette azt, hogy vannak tovább nem bontható fogalompárok, így a biztonság, a rendészet, melyek rendkívül nehezen meghatározhatóak. „A közrendnek, a közbiztonságnak is csak egyes kutatók által leírt fogalmai vannak. A multidiszciplináris rendészettudomány mára transzdiszciplináris tudománnyá vált, amely lehetővé teszi egy problémahelyzet rendészettudományi modellezését, azonban új fogalmak megalkotása szükséges”- hangsúlyozta Janza Frigyes, a konferencia elnöke.
Szikinger István ügyvéd a rendészet nemzetközi kérdéseiről beszélt. Elmondta, hogy a rendészet szót angolul nehéz úgy lefordítani, hogy kifejezze azt, hogy ez egy közigazgatási tevékenységnek a meghatározott része, funkciója. „Az Amerikai Egyesült Államokban a rendőrségi brutalitás egy általános társadalmi probléma, ahol a rendőrség szerepének a csökkentése a cél”- fogalmazott Szikinger István kiegészítve azzal, hogy a rendészettudomány rendszertani elhelyezése Magyarországon teljes mértékben nem történt meg, a rendészetben véleménye szerint nélkülözhetetlen az alkotmányos szemlélet.
Balla Zoltán egyetemi docens arra kereste a választ előadásában, hogy létezik-e rendészettudomány, megállapította, hogy csupán alakulóban lévő rendészettudományról beszélhetünk. Felidézte, hogy negyven éve foglalkozik a rendészet kutatásával, melynek során megállapította, hogy a politika jelen van a rendészetben, a közigazgatásban, melynek a szerepét igazán senki sem kutatta még. Az egyetemi docens szerint feltáratlanok a nemzetközi vonatkozások is, majd kiemelte a rendészet alkotmányhoz való viszonyát. Felhívta a figyelmet az Alaptörvényre és a már nem hatályos Alkotmány azon szakaszaira, amelyek meghatározták a rendőrség alapfeladatait.
A jó rendészetről osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel Finszter Géza egyetemi tanár, az MTA doktora. Felvetette azt, hogy jó-e a magyar rendészet, illeszkedik-e ez a rendészet az alkotmányos jogállam rendszerébe. „A jó rendészet egyik fontos ismérve, hogy teljesíti a társadalmi rendeltetését, fontos a jog uralma, az igazságosság, a jogbiztonság, a jogállam ismérveinek való megfelelőség, amely a jogalkotót is köti. A jó rendészetben a vonzó életpályamodell is elengedhetetlen”- hangsúlyozta Finszter Géza, hozzátéve azt, hogy a közbiztonság az értékeknek a veszélyhez való viszonyát fejezi ki, majd felhívta a figyelmet a hatalmi ágak megosztásának a fontosságára, az emberi jogok tiszteletére, az emberi méltóság sérthetetlenségére.
Hautzinger Zoltán oktatási dékánhelyettes, egyetemi docens a rendészettudomány lehetséges határtudományait vette számba előadásában. A rendészettudomány elhelyezhető az állam- és jogtudományokon, a közigazgatás-tudományon, a bűnügyi tudományokon és a társadalomtudományok rendszerén belül. „A magyar tudomány rendszerében van a rendészettudománynak a helye. A rendészettudományt támogató tudományok hozzájárulnak a rendészet fejlesztéséhez, így –többek között- a bűnügyi rendészet, az orvostudomány, egészségtudomány – műveleti medicina, személyazonosítás, műszaki tudományok, mérnöki tudományok- közlekedésrendészet, katasztrófavédelem, iparbiztonság, sportrendészet. ”
Az eseményen Bognár László ny. r. dandártábornok felvetette azt, hogy fontos lenne megteremteni az összehasonlító rendészettudománynak az alapjait, ezt javasolja kutatási témaként is a Rendészettudományi Doktori Iskola hallgatóinak.
A közrend és a közbiztonság-mint a rendészet alapfogalmai- történelmi távlatokban címmel Buzás Gábor mb. tanszékvezető, adjunktus mutatta be a kutatási eredményeit. „Abszolút biztonság nincs. A közbiztonság értelmezhető kockázatok és veszélyek nélkül, mozdulatlan állapotként, de ez egy működő társadalomban nem képzelhető el”- jelentette ki az egyetemi docens, hangsúlyozva azt, hogy fontos feltétel a lehetséges veszélyek, de legalább a veszélyek körének az ismerete. Felidézte az 1514. évi törvénycikket, melynek előbeszédében szerepelt, hogy rend nélkül egy országot sem lehetett kormányozni, majd számba vette a katolikus álláspontokat a közjó fogalmával kapcsolatban, ez magában foglalja a békét, vagyis az igazságos rend állandóságát és a biztonságot is, az 1848-as nemzeti őrségről szóló törvény pedig a közcsend és a belbéke biztosítását tűzte a zászlajára.
Előadást tartott még Josef Balga, a Szlovák Rendőrakadémia tanszékvezető egyetemi tanára a szlovák rendészettudomány egyes kérdéseiről, Ladislav Igenyes, a Szlovák Rendőrakadémia főiskolai tanára a személy- és vagyonvédelem sajátosságairól a szlovák rendészetben, Tibor Kovács, a pozsonyi Rendőr Szakközépiskola tanára pedig a szlovák rendőrség járőrszolgálati tevékenységéről beszélt.
Az esemény a Magyar Tudományos Akadémia, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Igazgatásrendészeti és Nemzetközi Rendészeti Tanszéke, valamint a Magyar Rendészettudományi Társaság szervezésében valósult meg a Magyar Tudomány Ünnepe idei programsorozatának sorában, amelynek mottója: Tudomány: iránytű az élhető jövőhöz.
Szöveg: Nagy-Tóth Nikolett Ágnes r. alezredes
Fotó: Szilágyi Dénes, Bodó Pál