A Magyar Rendészettudományi Társasággal együttműködve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Büntetőjogi Tanszéke a Kriminológiai Tanszékkel közösen a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából megrendezte a Bűn és büntetés: a bűnügyi tudományok új kihívásai a XXI. században II., a pandémia hatása a bűnözésre és a büntetőjogra című tudományos konferenciát. A rendezvény levezető elnöke Blaskó Béla ny. r. vezérőrnagy, egyetemi tanár volt, aki anyagi jogi változásokra hívta fel a figyelmet, a járványügyi helyzet akadályozása új törvényi tényállásra és a rémhírterjesztés tényállásának módosítására. „Belátható, hogy a Covid-19 következtében előálló, az élet minden területén jelentkező problémára a bűnüldözés és a büntető igazságszolgáltatás területén is reagálni kellett. Különösen indokolta a jogalkotói és a jogalkalmazói válaszok keresését annak a helyzetnek a felismerése is, hogy az új elkövetési formák megjelenésével a bűnözői körök nagyon gyorsan alkalmazkodtak a pandémia által előállt új helyzethez”- hangsúlyozta Blaskó Béla.
Hautzinger Zoltán r. ezredes, oktatási rektorhelyettes köszöntő gondolatainak sorában Beccaria A bűnökről és a büntetésekről című művéből idézett és elismerően szólt a két szervező tanszék tevékenységéről.
Polt Péter tanszékvezető egyetemi tanár A büntetőeljárási és anyagi jogi hangsúlyeltolódások a világjárvány időszakában címmel tartott előadást. Számba vette, hogy a koronavírus járvány gyors terjedése miatt az igazságszolgáltatást érintően is milyen gyors intézkedéseket kellett tenni. „A cél a személyes érintkezés minimálisra csökkentése volt, ez a büntetőeljárás lefolytatására is befolyással volt. Az Ügyészség szerepe a korábbiakhoz képest is jelentősebbé vált”- hangsúlyozta Polt Péter, hozzátéve a nyomozást érintő lényegi változások körében azt, hogy a jelenlét biztosítása telekommunikációs eszköz útján történt, hatékony ügyészségi kontroll működött az átmeneti szabályok alkalmazását érintően is.
Áldozattá válás a Covid-19 idején témában fogalmazta meg gondolatait Barabás Andrea Tünde. A 2020 márciusban kezdődő időszakot az alábbi gondolatokkal írta le, amelyek a legjellemzőbbek voltak ebben az időszakban: „Félelem a megbetegedéstől és a tömeges áldozatiságtól, felhalmozás, bezárkózás, társadalmi és kulturális események megszűnése, korábban soha nem tapasztalt jelenségek, családi és szociális kapcsolatok romlása, összezártság, létbizonytalanság, feszültségek erősödése, agresszió, egyedüllét, elmagányosodás az idősek körében, depresszió.” Majd hozzátette, hogy a közterületi bűnözés visszaszorult, 2020 nyara pedig már a felszabadulás, a remény időszaka volt. „2020 őszén újra megjelentek az alábbi egyéni reakciók: hitetlenség, alkalmazkodó képesség romlása, kiúttalanság érzet. Az oltás megjelenésével megindult egyfajta bizakodás, napjainkban azonban egyfajta Covid fáradtságnak lehetünk a tanúi”- hangsúlyozta Barabás Andrea Tünde.
Madai Sándor egyetemi docens A Covid-19 hatása a csalásra és a vagyon elleni bűncselekményekre címmel tartott előadást, aki anyagi jogi és kriminológiai (morfológiai) szempontból vizsgálta a témát. A vagyon elleni bűncselekmények okai között sorolta fel az előadó az alkalmi jellegű, a létfenntartást szolgáló, az „eszköz” bűncselekményeket és az egzisztenciateremtő-, illetve fenntartó bűncselekményeket.
Vásárlói e-bizalom szerepe a darknet kereskedelemben témában Kiss Tibor r. őrnagy, tanársegéd vette számba a kutatási eredményeit, meghatározva a dark web fogalmát, amely valójában olyan facilitátor szerepét tölti be, amelyek összekötik az eladót a gyártóval vagy a nagykereskedővel.
A járványügyi szabályszegés kerettényállása, A pandémia hatása a drogterület fogyasztási és kereskedelmi jelenségeire, Városrehabilitáció és közösségi rendészet Józsefvárosban, A büntetőjog oktatása a pandémia idején címmel hangzottak még el előadások Hollán Miklós egyetemi docens, Sivadó Máté r. őrnagy, adjunktus, Berei Róbert r. alezredes, tanár és Amberg Erzsébet r. őrnagy, tanársegéd prezentálásában.
Szöveg: Nagy-Tóth Nikolett Ágnes r. alezredes
Fotó: Bodó Pál