Karunk Testnevelési és Küzdősportok Tanszéke az alapkiképzésen belül elkezdte az úszás oktatását. Doroszlai András kapta feladatul az elsősök képzését. Az alapkiképzés 178 hallgatójából 37-en egyáltalán nem tudtak úszni… A mai világban, egy olyan országban, ami tele természetes vizekkel, felfoghatatlan adat egy testnevelőnek. Úszó nagyhatalom vagyunk, de az élsport sikerét mindig a tömegsport bázisa adja! A tanszék úszóedzői bizonyítványokkal is rendelkező testnevelő tanáraként szívesen idézi Platón úszással kapcsolatos gondolatait: „Azon műveletlen emberek, akik sem úszni, sem írni-olvasni nem tudnak, nem kaphatnak közhivatali állást.” Ráadásul az úszás az egyetlen sportág, amely légzésszabályozásra kényszerít. A ritmusos tempózás, a vízbe merülés, majd kiemelkedés és légvétel váltakozása révén a légzőszerv igen nagy tréningnek van kitéve. De nem csak a légzőrendszerv lendül működésbe, hanem szinte az összes izom is. Ellentétben a kerékpározással, az úszás során a felső és alsó testfélre egyforma munka hárul. Alapvetően dinamikus, izotóniás terhelésről van szó, de természetesen ahhoz, hogy a test szépen ráfeküdjön a vízre és ne süllyedjen le bizonyos része, megfelelő izomtónusra, a tartóizmok munkájára van szükség. Kicsi az ízületi sérülés és a túlterhelés veszélye, mert a víz mentesíti a testet a terheléstől, a degeneratív ízületi betegségek esetében sokszor az egyetlen mozgásformát jelenti az úszás.
Modern egyetemünk egyik büszkesége a 2016–2018 között épült Ludovika Aréna. Az épületegyüttes része az uszoda, amely feszített víztükörrel rendelkező 25 méteres 8 sávos medencével, 16x10 méteres tanmedencével, 2 szaunával, gőzkabinnal rendelkezik. A Testnevelési és Küzdősportok Tanszék már az alapkiképzésen belül elkezdte az úszás oktatását. A mai világban, egy olyan országban, ami tele természetes vizekkel, felfoghatatlan adat egy testnevelőnek… Úszó nagyhatalom vagyunk, de az élsport sikerét mindig a tömegsport bázisa adja!
Az úszni nem tudó hallgatóink speciális képzést igényeltek. Elenyésző részük nyilatkozta, hogy életében nem volt víz alatt a feje. A többségük fiatalkori traumák miatt lett víziszonyos. Volt, akit kisgyermekkorban dobtak vízbe, akadt, aki beleesett és fulladás közeli állapotban mentettek ki, de döntő többségük a szakszerűtlen oktatás következtében vált azzá.
Az ilyen esetek orvoslására vetettem be a merüléses gyakorlatokat a tanmedencében, amelyen az úszni tudókat is felmértem. A szabadtüdős merülésnek több ága van, mindnek a lényege a lélegzet-visszatartásos merülés, a teljesítőképesség kitolása. Akkor szabályos, ha a légutak a víz alá kerülnek. Az apnoe görög eredetű szó, jelentése levegő nélkül, levegőtlenül. A sportág másik neve az angol freediving, vagyis szabadmerülés. A szabadmerülésnek több ága van: statikus apnea, dinamikus apnea, konstans súly kategória, változó súly kategória, szabad merülés, no limit. Az uszodai statikus számban a felszínen, arccal a vízben lebegve, időre versenyeznek. A gyakorlat lényege, hogy ki meddig tud víz alatt maradni egy légvétellel. Egy 25 fős vegyes tudású állományunk összes tagja 8 és 58 másodpercen belül feljött levegőért. A nagyon gyenge teljesítményűek a víziszonyosok voltak. 5 gyakorlatsoron keresztül különböző instrukciókkal (légzéstechnikai, meditatív, pszichés) láttam el őket, amelyek hatására MINDENKI!!! 1 perc fölé jutott! Mély átlégzésekkel kezdtünk, majd néhány ráhangoló merülést végeztünk. Az első merülésnél semmiféle instrukciót nem adtam, csak felmértem az állapotukat, illetve megfigyeltem ki retteg, vagy fél lemerülni, vízbe rakni az arcát. A második gyakorlatnál a mentális állapotuk javítását végeztük. Fejben dől el minden, így a felesleges gondolatok, érzelmek kikapcsolásához adtam támpontokat. A következő három gyakorlatsoron a mélylégzés megtanítása volt a cél. Merülés előtt, úgynevezett hiperventillálásokat végeztettem velük, ötös sorozatokban. A hiperventillálás során tudatos légzést hajtunk végre, amely során koncentrálunk a belső szerveinkre és öt helyre próbálunk levegőt szívni, lentről felfelé. A második-harmadik idő mindig jobb lett, mint az első, a tüdő bemelegedett, szövetei tágultak, azaz a test adaptálódott a merüléshez. A férfi csúcs 4 perc 4 másodperc, a női 3 perc 30 másodperc lett, amihez külön gratulálok! A merülés hossza sok mindentől függ, befolyásolja a fáradtság, a víz hőfoka, a környezet, a külső zajok, a mentális állapot, a bevitt ételek mennyisége, illetve, hogy mikor ettünk! De nem ez volt a fő szempont, hanem hogy mindenki higgyen magában, hogy mindenki merjen a víz alatt maradni, hiszen e nélkül nehéz az úszás alapjait elsajátítani. A figyelemfókuszálás mellett kritikus szerepe van a szorongásmentességnek is, hiszen egyrészt a szomatikus tünetek megjelenése a gyakorlatot fiziológiai szempontból hátráltatják, másrészt a kognitívan megjelenő negatív gondolatok kizökkentik a hallgatót a koncentrált állapotból. Éppen ezért alkalmaztam különböző relaxációs és figyelmi gyakorlatokat.
Szöveg: Doroszlai András, Deák József
Fotó: Doroszlai András