Biztonsági szervező mesterképzési szak

Tisztelt Pályázók!

A biztonsági szervező mesterképzési szak önköltséges képzés, mely magánbiztonsági cégek, önkormányzati rendészetek számára képez szakembereket. A biztonsági szervező mesterképzési szak esetén a jelentkezés feltétele legalább kétéves, a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény hatálya alá tartozó szervezetnél, rendvédelmi szervnél vagy önkormányzati rendészeti szervnél szerzett szakmai gyakorlat, valamint a büntetlen előélet (a 2011. évi CXXXII. törvény a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról 22. §-nak megfelelően).

A mesterképzésbe történő belépésnél teljes kreditérték beszámításával figyelembe vehető előzményként elfogadott szakok: a bűnügyi igazgatási, a rendészeti igazgatási, a bűnügyi, a rendészeti, a biztonság- és védelempolitikai, a nemzetközi biztonság- és védelempolitikai, a nemzetbiztonsági, a polgári nemzetbiztonsági, a had- és biztonságtechnikai mérnöki, valamint a biztonságszervező mérnöki alapképzési szakok, a főiskolai szintű bűnügyi, gazdaságvédelmi, közrendvédelmi, közlekedésrendészeti, igazgatásrendészeti, határrendészeti, vámigazgatási, pénzügynyomozói, nemzetbiztonsági, büntetés-végrehajtási, katasztrófavédelmi szakok, az e szakoknak megfeleltethető korábbi közbiztonsági, nemzetbiztonsági, pénzügynyomozói szakok; a főiskolai szintű biztonságtechnikai szak.

A felsorolt végzettséggel rendelkezőknek nem szükséges az előzetes kreditelismerési eljárás.

A nem teljes kreditértékű oklevéllel rendelkezőknek előzetes kreditelismerési eljárást kell kérniük.

A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányokból szükséges minimális kreditek száma 60 kredit az alábbi területekről:

• társadalomtudományi ismeretek,
• jogtudományi ismeretek,
• általános igazgatási ismeretek,
• szakigazgatási ismeretek,
• pénzügyi-közgazdasági ismeretek,
• közszolgálati és munkajogi ismeretek,
• közgazdasági menedzsment ismeretek,
• európai uniós ismeretek.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 60 kredittel rendelkezzen a jelentkező.  A belépéshez szükséges kreditből 20 kredit magánbiztonsági területen szerzett, legalább 5 éves munkatapasztalat alapján is beszámítható (validáció). 

Az online felvételi vizsgák konkrét időpontjáról és a belépést lehetővé tevő linkről külön tájékoztatást küldünk.

A felvételi pontszámok kiszámításának módszere: 

A biztonsági szervező mesterképzésben – a 100 pontos felvételi rendszert alapul véve – a felvételi pontszámítás az oklevél minősítése, a felvételi beszélgetés során szerzett pont és a többletpontok alapján történik. A felvételhez szükséges minimális pontszám: 50 pont.

A jelentkező

• az oklevél minősítése alapján legfeljebb 20 pontot;
• a felvételi beszélgetés alapján legfeljebb 60 pontot és
• többletpontokból legfeljebb 20 pontot

szerezhet.

Az oklevél minősítése alapján járó pont meghatározása során azon oklevél/oklevelek figyelembe vételére kerül sor, amely(ek) alapján a jelentkező a felvételhez szükséges ismeretek elismerését kéri. A pontszám az ötfokozatú skálán értékelt oklevél minősítésének 4-szeres szorzata. Háromfokozatú skálán értékelt oklevél esetén: a rite minősítésért 12, a cum laude minősítésért 16, a summa cum laude minősítésért 20 pont jár. Több figyelembe vehető oklevél esetén, azok minősítésének számtani átlaga a pont számításának alapja. A fentiektől eltérő értékelési rendszerben kiadott oklevél esetén a Kari Felvételi Bizottság a fenti rendelkezések megfelelő alkalmazásával arányosítás útján határozza meg a pontszámot.

Többletpontok:

A mesterképzési szakra jelentkezők összesen legfeljebb 20 többletpontra jogosultak az alábbiak szerint:

a)      nyelvvizsgáért járó többletpont:

• aa) első államilag elismert vagy azzal egyenértékű C1 (korábban felsőfokú) komplex (korábban C típusú) nyelvvizsga: 10 pont,
• ab) második államilag elismert vagy azzal egyenértékű C1 (korábban felsőfokú) komplex (korábban C típusú) nyelvvizsga: 5 pont,
• ac) első államilag elismert vagy azzal egyenértékű B2 (korábban középfokú) komplex (korábban C típusú) nyelvvizsga: 5 pont,
• ad) második államilag elismert vagy azzal egyenértékű B2 (korábban középfokú) komplex (korábban C típusú) nyelvvizsga: 3 pont,
• ae) harmadik államilag elismert vagy azzal egyenértékű B2 (korábban középfokú) komplex (korábban C típusú) nyelvvizsga: 2 pont.

b)      a képzéshez szorosan kapcsolódó szakmai gyakorlatért ötévente 1 pont,

c)      a képzéshez szorosan kapcsolódó szakmai vezetői gyakorlatért (osztályvezető illetve annál magasabb beosztásokban) adható többletpont: kétévente 1 pont, összesen legfeljebb 10 pont;

d)     rendészeti szakvizsgáért adható többletpont: 2 pont;

e)      továbbképzés címén adható többletpont: rendészeti vezetőképző tanfolyamért 1 pont, rendészeti mester-vezető tanfolyamért 2 pont, összesen legfeljebb 3 pont;

f)      a rendészeti igazgatási alapképzési szak, biztonsági szakirányon szerzett oklevél: 3 pont

g)     az előnyben részesítésre tekintettel adható – legfeljebb 5 – többletpont az alábbiak szerint:

• ga) hátrányos helyzetű jelentkező: 2 pont,
• gb) fogyatékossággal élő jelentkező: 2 pont,
• gc) a jelentkezési határidő és a felvételi döntés közötti időszakban gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévő, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülő jelentkező: 2 pont.

Szóbeli felvételi témakörök:

• Magánbiztonság és a közbiztonság fogalma, kialakulása és szabályozása
• A magánbiztonság helye és szerepe a komplex biztonság rendszerében
• Az önkormányzati rendészet helye és szerepe a rendészet rendszerében
• Magánbiztonság külföldön
• A magánbiztonság működését befolyásoló, alakító tényezők, aktuális tendenciák
• Rendőrség és magánbiztonság együttműködése
• Településbiztonság, Smart City
• A bűnmegelőzés szerepe és jelentősége napjainkban 
• A magánbiztonság társadalmi megítélése
• Panaszmechanizmus a rendészet területén (rendőrség, egyes rendészeti feladatokat ellátó, magánbiztonság)
• A közösségi rendészeti filozófia alkalmazása itthon és külföldön
• A magánbiztonság adatvédelmi aspektusai
• A magánnyomozás jelene és jövője hazánkban, a szabályozás egyes kérdései
• A kiberbiztonság jelentősége a 21. században
• A Személy-, Vagyonvédelmi, Magánnyomozói Szakmai Kamara érdekérvényesítő képessége, feladatai, szabályozása, jövőbeli kilátások
• A magánbiztonsági képzés helyzete
• A fegyveres biztonsági őrség történeti fejlődése, helye, szerepe a modern rendészeti struktúrában
• A magánbiztonság és adatvédelem kérdései
• Az egyes rendészeti feladatokat ellátók 
• Kockázatértékelés a vagyonvédelemben
• Létesítmények őrzése
• Rendkívüli események kezelése
• Biztonságtechnika vs. élőerős vagyonvédelem
• Térfigyelő rendszerek szabályozása, szerepe és működése
• Rendezvények biztosítása élőerővel és technikai eszközökkel
• Kritikus (létfontosságú) infrastruktúra védelme

Budapest, 2024. január 

Dr. Verhóczki János r. ezredes
tanulmányi osztályvezető