Biztonsági szervező mesterképzési szak

Tisztelt Pályázók!

A biztonsági szervező mesterképzési szak a jelentkezés feltétele legalább BA végzettség, valamint a büntetlen előélet (a 2011. évi CXXXII. törvény a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról 22. §-nak megfelelően)

A mesterképzésbe történő belépésnél teljes kreditérték beszámításával figyelembe vehető előzményként elfogadott szakok: a bűnügyi igazgatási, a rendészeti igazgatási, a bűnügyi, a rendészeti, a biztonság- és védelempolitikai, a nemzetközi biztonság- és védelempolitikai, a nemzetbiztonsági, a polgári nemzetbiztonsági, a had- és biztonságtechnikai mérnöki, valamint a biztonságszervező mérnöki alapképzési szakok, a főiskolai szintű bűnügyi, gazdaságvédelmi, közrendvédelmi, közlekedésrendészeti, igazgatásrendészeti, határrendészeti, vámigazgatási, pénzügynyomozói, nemzetbiztonsági, büntetés-végrehajtási, katasztrófavédelmi szakok, az e szakoknak megfeleltethető korábbi közbiztonsági, nemzetbiztonsági, pénzügynyomozói szakok; a főiskolai szintű biztonságtechnikai szak.

A felsorolt végzettséggel rendelkezőknek nem szükséges az előzetes kreditelismerési eljárás.

A nem teljes kreditértékű oklevéllel rendelkezőknek előzetes kreditelismerési eljárást kell kérniük.

A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányokból szükséges minimális kreditek száma 60 kredit az alábbi területekről:

  • társadalomtudományi ismeretek,
  • jogtudományi ismeretek,
  • általános igazgatási ismeretek,
  • szakigazgatási ismeretek,
  • pénzügyi-közgazdasági ismeretek,
  • közszolgálati és munkajogi ismeretek,
  • közgazdasági menedzsment ismeretek,
  • európai uniós ismeretek.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 30 kredittel rendelkezzen a jelentkező. A mesterképzésbe való belépéshez szükséges kreditből 15 kredit munkatapasztalat alapján is beszámítható (validáció). 

A mesterképzésben a hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.

A felvételi vizsgák tervezett időpontjai: 2021 május 17. és június 11. között

A felvételi pontszámok kiszámításának módszere: 

A biztonsági szervező mesterképzésben – a 100 pontos felvételi rendszert alapul véve – a felvételi pontszámítás az oklevél minősítése, a felvételi beszélgetés során szerzett pont és a többletpontok alapján történik. A felvételhez szükséges minimális pontszám: 50 pont.

A jelentkező

  • az oklevél minősítése alapján legfeljebb 20 pontot;
  • a felvételi beszélgetés alapján legfeljebb 60 pontot és
  • többletpontokból legfeljebb 20 pontot

szerezhet.

Az oklevél minősítése alapján járó pont meghatározása során azon oklevél/oklevelek figyelembe vételére kerül sor, amely(ek) alapján a jelentkező a felvételhez szükséges ismeretek elismerését kéri. A pontszám az ötfokozatú skálán értékelt oklevél minősítésének 4-szeres szorzata. Háromfokozatú skálán értékelt oklevél esetén: a rite minősítésért 12, a cum laude minősítésért 16, a summa cum laude minősítésért 20 pont jár. Több figyelembe vehető oklevél esetén, azok minősítésének számtani átlaga a pont számításának alapja. A fentiektől eltérő értékelési rendszerben kiadott oklevél esetén a Kari Felvételi Bizottság a fenti rendelkezések megfelelő alkalmazásával arányosítás útján határozza meg a pontszámot.

Többletpontok:

A mesterképzési szakra jelentkezők összesen legfeljebb 20 többletpontra jogosultak az alábbiak szerint:

a)      nyelvvizsgáért járó többletpont:

  • aa) első államilag elismert vagy azzal egyenértékű C1 (korábban felsőfokú) komplex (korábban C típusú) nyelvvizsga: 10 pont,
  • ab) második államilag elismert vagy azzal egyenértékű C1 (korábban felsőfokú) komplex (korábban C típusú) nyelvvizsga: 5 pont,
  • ac) első államilag elismert vagy azzal egyenértékű B2 (korábban középfokú) komplex (korábban C típusú) nyelvvizsga: 5 pont,
  • ad) második államilag elismert vagy azzal egyenértékű B2 (korábban középfokú) komplex (korábban C típusú) nyelvvizsga: 3 pont,
  • ae) harmadik államilag elismert vagy azzal egyenértékű B2 (korábban középfokú) komplex (korábban C típusú) nyelvvizsga: 2 pont.

b)      a képzéshez szorosan kapcsolódó szakmai gyakorlatért ötévente 1 pont,

c)      a képzéshez szorosan kapcsolódó szakmai vezetői gyakorlatért (osztályvezető illetve annál magasabb beosztásokban) adható többletpont: kétévente 1 pont, összesen legfeljebb 10 pont;

d)     rendészeti szakvizsgáért adható többletpont: 2 pont;

e)      továbbképzés címén adható többletpont: rendészeti vezetőképző tanfolyamért 1 pont, rendészeti mester-vezető tanfolyamért 2 pont, összesen legfeljebb 3 pont;

f)      a rendészeti igazgatási alapképzési szak, biztonsági szakirányon szerzett oklevél: 3 pont

g)     az előnyben részesítésre tekintettel adható – legfeljebb 5 – többletpont az alábbiak szerint:

  • ga) hátrányos helyzetű jelentkező: 2 pont,
  • gb) fogyatékossággal élő jelentkező: 2 pont,
  • gc) a jelentkezési határidő és a felvételi döntés közötti időszakban gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévő, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülő jelentkező: 2 pont.

Szóbeli felvételi témakörök:

  • Magánbiztonság és a közbiztonság fogalma, kialakulása és szabályozása
  • A magánbiztonság helye és szerepe a komplex biztonság rendszerében
  • Az önkormányzati rendészet helye és szerepe a rendészet rendszerében
  • Magánbiztonság külföldön
  • A magánbiztonság működését befolyásoló, alakító tényezők, aktuális tendenciák
  • Rendőrség és magánbiztonság együttműködése
  • Településbiztonság, Smart City
  • A bűnmegelőzés szerepe és jelentősége napjainkban 
  • A magánbiztonság társadalmi megítélése
  • Panaszmechanizmus a rendészet területén (rendőrség, egyes rendészeti feladatokat ellátó, magánbiztonság)
  • A közösségi rendészeti filozófia alkalmazása itthon és külföldön
  • A magánbiztonság adatvédelmi aspektusai
  • A magánnyomozás jelene és jövője hazánkban, a szabályozás egyes kérdései
  • A kiberbiztonság jelentősége a 21. században
  • A Személy-, Vagyonvédelmi, Magánnyomozói Szakmai Kamara érdekérvényesítő képessége, feladatai, szabályozása, jövőbeli kilátások
  • A magánbiztonsági képzés helyzete
  • A fegyveres biztonsági őrség történeti fejlődése, helye, szerepe a modern rendészeti struktúrában
  • A magánbiztonság és adatvédelem kérdései
  • Az egyes rendészeti feladatokat ellátók 
  • Kockázatértékelés a vagyonvédelemben
  • Létesítmények őrzése
  • Rendkívüli események kezelése
  • Biztonságtechnika vs. élőerős vagyonvédelem
  • Térfigyelő rendszerek szabályozása, szerepe és működése
  • Rendezvények biztosítása élőerővel és technikai eszközökkel
  • Kritikus (létfontosságú) infrastruktúra védelme

Budapest, 2020. november

Dr. Verhóczki János r. ezredes
tanulmányi osztályvezető